Szeptember első hétvégéjén, az újranyitó Művészben háromszor vetítik premier előtt Sofia Coppola új rendezését – az első alkalom egyben a Filmszerész filmklub 2017/18-as szezonjának nyitánya is lesz. Remélhetőleg ismét jót fogunk dumálni, egyelőre még én sem láttam a filmet, mire odaérünk, már ez is megtörténik. Úgyhogy előzetesen arról írnék pár sort, szerintem miért is izgi a Csábítás.

Sofia eléggé izgalmas filmes

Annak idején elég sokan fogtuk a fejünket, amikor Francis Ford Coppola leányát megláttuk a Keresztapa 3-ban, első (és szerencsére utolsó) fontos szerepében, viszont már 1999-es első rendezése is jelentős tehetségnek mutatta: az Öngyilkos szüzeket itthon először a Titanic Filmfesztiválon lehetett látni, az Elveszett jelentést meg mindenhol, mivel ez a fésületlen lávsztori akkora szenzációnak számított, hogy még az Oscarig is eljutott – bár Bill Murray végül hoppon maradt (morgok is azóta az Akadémiára), Sofia megkapta a díjat a legjobb eredeti forgatókönyvért. Ismerek embereket, akik a Marie Antoinette-ért is teljesen odavannak. Az biztos, hogy extravagáns darab – olyat viszont nem nagyon ismerek, aki szerint a Made in Hollywood és a Lopom a sztárom olyan nagyon fontos film lenne, bár azokban is megvan az a popkulturális érzékenység, valamint az érdekes, hűvös távolságtartás, ami Sofiát jellemzi, csak éppen nem zavarnak sok vizet. De az sosem volt kérdés, hogy a Coppola leány érti a dolgát. Csak rég kapta el úgy igazán az ihlet.Remake-ből általában nem lesz fesztiválsiker

Oké, persze, a hivatalos szöveg az, hogy nem A tizedes háreme című film adta az alapot, amelyben ugye Clint Eastwood grabancát kapják el a hölgyek, hanem Thomas Cullinan regénye, de hát mi mást mondanának, pláne egy Sofia Coppola, aki maga írta a forgatókönyvet, mint általában, s világlátását tekintve legalább olyan messze áll Don Siegeltől, mint amilyen régen volt 1971. Gondoltam is arra, hogy mennyire klassz lenne, ha a filmklubos vetítés közönségének a fele megnézné a vetítésig A tizedes háremét, a többiek meg nem, hisz mindkét nézőpont érdekes tud lenni a beszélgetésnél.

Rendezői díjat pláne nem sűrűn kap remake

Azért ez tényleg meglepetés volt, Sofia Coppola ilyen erős elismerést még sosem kapott Cannes-ban, s bár szerették a fesztiválon a filmet, nem feltétlenül számítottak erre sokan. Úgyhogy valamit tudhat a Csábítás, mármint azon felül, amit látatlanban is valaminek érzünk: Nicole Kidman, Kirsten Dunst, Elle Fanning, no és a szomorú szemű Colin Farrell azért eléggé erős érv már önmagában is, a cinefileknek meg ott van az is, hogy 35 mm-es szalagra forgatták, szóval, az operatőr Philippe Le Sourd képei még úgy is gyönyörűek lesznek, hogy itthon DCP-ről lehet megnézni a filmet. (Le Sourd egyébként egy rakás koncertfilmet és klipet is fényképezett, ami tökéletesen illik Sofia rendezői profiljához.)  Ó, és el ne felejtsem: a stáb kihozta az egészet kb. 10 millió dollárból, eddig hozott nekik szűk 16 milliót, tehát az ára visszajött – nem beszélve arról, hogy még az is előfordulhat, hogy az Oscar-szezonban is juthat neki némi érdem, még ha nem is lesz ott a legnagyobb favoritok között. De ez már így is nagyon szép. Csábító.