Bódy Gábor munkásságát bemutató vetítéssorozat kezdődik szombaton a Toldi moziban a Filmalap-Filmarchívum közreműködésével; négy filmet nézünk meg a kultikus alkotótól, minden vetítést beszélgetés követi.

A hetvenes-nyolcvanas évek filmkészítőinek meghatározó alakja egyedi látásmódjával, experimentális szemléletével és hihetetlen elméleti tudásával, videoművészetével, mindemellett az addigi legnagyobb költségvetésű magyar produkcióval írta be nevét a hazai és európai filmtörténelembe.

Bódy még egyetemi tanulmányai alatt kapott szerepet Magyar Dezső Agitátorok című filmjében, sőt egyúttal a rendező-asszisztensi feladatokat is ellátta a forgatáson. A prágai tavasz után nem sokkal készült film az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság ellentmondásos történetének egyéni szempontú feldolgozása. A valós történelmi háttér, amelyet a párt „intellektuális csoportján” belüli szenvedélyes viták, filozofikus monológok, illetve archív filmfelvételek rajzolnak ki, inkább ürügyként szolgál a forradalom egy általános modelljének kereséséhez. A produkció radikálisan új formanyelvet mutatott fel, s ezzel rendkívül hasznos tapasztalatokkal látta el a fiatal alkotót. Szereplői nagyrészt a 60-as évek végi „második nyilvánosság” ismert figurái, ellenzéki művészek és más értelmiségiek, akik a maguk társadalmi pozíciójának bizonytalanságából fakadóan nagy átéléssel közvetítik a filmben felidézett konfliktusokat. 

Később a Balázs Béla Stúdió tagja lett, itt készítette el az Amerikai anzix című diplomafilmjét 1975-ben. A kész munkát tanárai a főiskolán először nem fogadták el, míg egy évvel később elnyerte vele a mannheimi 25. Internationale Filmwoche legjobb elsőfilmes alkotónak járó nagydíját és a magyar kritikusok legjobb elsőfilmesnek járó díját. A film az amerikai polgárháborúban harcoló negyvennyolcas magyar emigrációnak állít emléket, három karakter bemutatásán keresztül: a racionalista, aki eredményei révén boldogul, a tragikus-fatalista és az érzelmes, a gyökereihez ragaszkodó magyar. Bódy filmes trükkök egész tárházával készített egy filmet, ami korabeli amatőr filmek hatását kelti, ezzel a történet mellett egy izgalmas látványvilágot létrehozva.

Pályája csúcsát a Weöres Sándor regénye alapján készült Nárcisz és Psyché jelentette, amelyet 1981-ben mutattak be. Soha az előtt ilyen nagy költségvetésű film nem készült még Magyarországon. A regény és a film története valós személy, Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820), a fiatalon elhunyt költő köré szövődik, akinek életébe töredékesen egy kitalált személy, gyermekkori szerelme, Lónyay Erzsébet, azaz Psyché szemein és életén, ritkuló találkozásaikon keresztül nyerünk bepillantást. Udo Kier magyar hangját a filmben a Zedlitz bárót alakító Cserhalmi György kölcsönzi, míg ő maga Garas Dezső hangján szólal meg. A filmet több nemzetközi fesztiválra is meghívták, többek között Cannes-ba és Locarnóba is.

A nyolcvanas években figyelme egyre inkább a videoművészet felé fordult, magazint indított, előadásokat tartott és természetesen kísérletezett, forgatott. 1983-ban készült el utolsó nagyjátékfilmje, a Kutya éji dala, ennek egyes részeit is videóra ill. Super 8-ra rögzítette, s ezeket írta át 35 mm-re. A filmben megjelennek a kor olyan underground zenekarai, mint a Bizottság és a Vágtázó Halottkémek. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg (volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség), a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek.

A Toldi moziban tartandó négy vetítés előtt és után meghívott szakértők beszélgetnek Bódy munkásságáról. Az Agitátorok és az Amerikai anzix című filmeket felújított 35 mm-es kópiáról vetítjük!

Bódy a Toldiban:

szeptember 30. 19.00 Agitátorok
1969, 35 mm-es kópiáról, vendég: Fazekas Eszter, MNFA

október 28. 19.00 Amerikai anzix
1975, 35 mm-es kópiáról, vendég: Csuja László

november 25. 19.00 Nárcisz és Psyché
1981, három részes, 261 perces változat, vendég: Fazekas Eszter, MNFA

december 2. 19.00 Kutya éji dala
1983, vendég: Csuja László